(Olvasd magyarul) Nagycsaládos sportágválasztó: csak logi(szti)kusan

Sorry, this entry is only available in Hungarian.

6 thoughts on “(Olvasd magyarul) Nagycsaládos sportágválasztó: csak logi(szti)kusan

  1. Mi kisvárosban lakunk, nálunk sokkal szűkösebbek a lehetőségek a sportra, de nálunk is nagy szerepet játszott a döntésben a logisztika. Így a lányok kéziznek (2 óra/hét) , úsznak (4 óra/hét) és néptáncolnak (2 óra/hét). A nagylánynak még bele kellett férnie az órarendjébe a zeneiskolának, színjátszónak, énekkarnak és az orosz fakultációnak. És a nagylány bánatára a karate már nem fért bele. Nem volt hova. Egyszerűen hiába legóztam, nem ment. Közölte, nem baj, majd jövőre, addig valahogy majd kitalálod! Szerencsére a lovastorna elég hamar elveszítette varázsát, mert 1. drága volt, 2. messze, 3. én nagyon nem szeretem a lovakat.
    Örülök, hogy szeretnek mozogni, meg mindenféle különórára járni, de néha úgy érzem, hogy az én logisztikai képességeim is végesek 🙂
    Szerencsére a fiam még csak középsős, így csak heti 1x úszik, de már szemez vele, hogy ha nagycsoportos lesz, mehet heti 2x úszni, heti 2 birkózni és még a foci is van!
    Mosás: nálunk úszás után még a törölköző is a mosásban landol, mert nem tudom, hogy azzal törlik-e fel az uszodát, de kb. olyan állapotban kerül haza.
    Néptáncot meg addig díjaztam, amig el nem jött az első fellépés és rájöttem, hogy utálok ruhát keményíteni 😀
    Úszásnál mi is edzőt váltottunk, mert a lány kezdte megutálni, nagyon 🙁 az új edzővel ilyen gond szerencsére nincs.

    1. Kedves Odilia!
      De örülök, hogy újra találkozunk itt.
      Köszönöm, hogy elmesélted a ti történeteteket. Látom, ti sem unatkoztok.
      Sok közös vonást véltem felfedezni: én sem szeretem a lovakat, ergo a lovaglás nem is jött szóba, ráadásul messze is lett volna és drága. Csak pont, mint nálatok.
      A néptánc az én gyerekeimet nem vonzotta igazán, bár oviban mindig volt és ott lelkesek voltak, de aztán ez elmúlt.
      A foci az örök szerelem a fiúknál, azt hiszem.
      A birkózás nagyon izgalmasan hangzik.
      Olyan jó, hogy ennyiféle dolgot ki tudnak próbálni és csak támogatni tudom azokat a közösségeket, ahol nem a versenyzés a fontos és a klubtagság, hanem egyszerűen csak a sport és a mozgás szeretete.
      Máskor is várlak vissza.
      Üdv: Barbara

  2. Szia Barbara! Ez megint egy erdekes poszt. Megkerdezhetem, h melyik usziban kotottetek ki vegul? Nem messze lakunk, csak kivancsi vagyok, h melyikre jutottatok. Mi is harmat probaltunk, ez utobbival meg vagyunk elegedve, de erdekel, Ti mire jutottatok. Udv.

    1. Szia Antónia!
      Köszönöm, hogy benéztél hozzám és érdekesnek találtad az írásomat.
      Jelenleg a Testnevelési Egyetem uszodájába járunk és itt még soha nem volt gondunk. Szeretik a gyerekek az edzőket, táborba is szívesen mennek és megtanultak úszni.
      Üdv: Barbara

Leave a Reply