(Olvasd magyarul) Következetesség: a mindenható szülői csodafegyver?!

Sorry, this entry is only available in Hungarian.

14 thoughts on “(Olvasd magyarul) Következetesség: a mindenható szülői csodafegyver?!

    1. Kedves “Egy gyógypedagógus”!
      Köszönöm, hogy benézett hozzám a blogra és nagyon tömören kifejtette a véleményét.
      Örömmel tölt el, hogy egyetértünk.
      Üdv: Barbara

    1. Szia Karolina!
      Örülök, hogy benéztél ide hozzám és elmondtad az írással kapcsolatos véleményedet, amely szerintem ugyan túlzó, de nagyon jólesik. Köszönöm.
      Nagyon jó, hogy szakemberek is kifejtik a véleményüket a témával kapcsolatosan, mert fontos, hogy a szülők lássák, nincs egy út, minden gyerek más, mindenkinek személyre szabott élet kell.
      Nagyon örültem neked.
      Üdv: Barbara

  1. Ha a következetesség egyenlő egyfajta merevséggel,az biztosan nem jó.
    Nekem is 5 gyerekem van,a legnagyobbnak beilleszkedési zavarai voltak,különben okos,értelmes
    A következő fiú discalculias
    A középső”csak kicsit hiperaktív”
    A negyedik fiú tanulasban akadályozott,ICP-s,folyamatos fejlesztés kellett neki
    A legkisebb gyerekünk szerencsére nem problémás, bár Ő lány
    Már nagyok,de ketten még tanulnak,de nagyon is ismerem,átérzem a problémákat
    Ők ilyenek,nem mindenen lehet változtatni,megvannak a határok
    Természetesen igyekeztünk minden szakembertől kapott segítséget felhasználni és a negyediknél már többet tud az ember a lehetőségekről is
    Minden gyereknek másféle figyelem,bánásmód,segítség kell,nincsenek ,nem lehetnek pontos szabályok,nem egyformák,nincs két azonos gyerek-helyzet
    Ezért vagyunk mi anyák,hogy átsegítsük gyerekeinket a nehézségeken

    1. Kedves Asszonyom!
      Köszönöm szépen, hogy benézett hozzám és megosztotta velem és a közösséggel a gondolatait.
      Mélységesen egyetértek önnel a köveetkezetességgel kapcsolatosan. Én a családra szabott családban hiszek, amely a benne élőknek a legjobb. Számomra a következetesség soha, de soha nem volt egyenlő a merevséggel, sőt, hiszem, hogy a rugalmasság pontosan a jól alkalmazott következetesség egyik alappillére, vagyis, hogy kész vagyok a változtatásra, ha a helyzet, a gyerek vagy épp a szülő állapota úgy kívánja. Az optimumra kell törekedni mindig, a család számára legjobb optimumra. Ez a következetesség. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetnének benne csavarok, egyénre szabott válaszok, mert pont ezektől működőképes az egész.
      Még egyszer köszönöm, hogy megtisztelt, remélem máskor is benéz hozzám.
      Üdv: Barbara

  2. Szia Barbara! Szívemből szóltál. Én a pindur.hu-ról olvasgatok, ha értelmes gyereknevelési tanácsokat látnék. Csecsemőotthonban és szakszolgálatnál dolgozó gyógypedagógusok írják szabadidejükben, példaértékű.

    1. Kedves Orsolya!
      Köszönöm, hogy benéztél a blogomra és megosztottad velem a tapasztalatodat és hogy tetszett, amit olvastál. Mindenképpen benézek az általad ajánlott oldalra.
      Remélem, hogy máskor is ellátogatsz az oldalamra és találsz neked tetsző olvasnivalót.
      Üdv: Barbara

  3. Szia Barbara,

    Ez megint egy nagyon jó és érdekes írás!
    Én rengetegszer megkapom legkisebb miatt, hogy neveletlen stb… Pedig egész egyszerűen csak arról van szó, hogy ő sem egy “átlagos” gyerek akit bele tudnak szuszakolni az adott kockába, amibe mindenki szerint tartoznia kéne!
    Szerencsére nekünk olyan tanító nénijeink vannak, akik abszolút támogatóak és segítenek neki! Ahogy olvastam amit írtál nálatok négyesről na, az nálunk egy az egyben igaz legkisebbre! Ja, hogy a magatartása nem példás? Sőt van amikor ketessel jön haza? Kit érdekel! A tanulással kapcsolatban szerencsére semmi problémája nincs, és a tanító nénik szerint ő a legjobb empatikus és önzetlenebb gyerkőc az osztályban, nekem ennyi épp elég! ❤

    1. Szia Timi!
      Üdv újra itt! Örülök, hogy megosztottad a te történetedet is. Nagyon fontosak a személyes tapasztalatok, mert ezek mutatják meg, hogy mennyire nem lehet sablonosan kezelni a helyzeteket, mennyire tudnak ártani az általánosítások.
      Szuper, hogy ilyen szerető közegre találtatok a suliban, ez óriási segítség tud lenni. A tanulással nálunk sincs gond szerencsére, oké, Nagyfiú esetében már más a helyzet, de hát ő most épp kamasz.
      Még egyszer köszönöm, hogy írtál, sokat számít nekem a visszajelzésed.
      Üdv: Barbara

  4. Kedves Barbara,
    Sokszor sok helyzetben azonosulni tudok az írásaiddal. Nagyon jókat és jól írsz, szívemből szólsz. Kimondod a láthatatlant és a kimondhatatlant. Rengeteg erőt ad nekem a mindennapokhoz. Köszönöm!
    Dana

    1. Kedves Dana!
      Köszönöm szépen, hogy benéztél a blogomra és ilyen kedves véleménnyel vagy az írásaimról.
      Igyekszem megmutatni egy olyan szeletét is a szülői szerepnek, amely nem a nagyvilág által elvárt színben tűnik fel, hanem úgy, ahogy az történik velünk, akik minden egyes nap átéljük.
      Szívből örülök, hogy az olvasottak erőt adnak, nagyon jóleső elismerés ez nekem. Én köszönöm, hogy mindezt megírtad nekem, mert számomra meg ez ad erőt a folytatáshoz, hogy igenis van helye a véleményemnek az online térben.
      Remélem, máskor is benézel még hozzám.
      Üdv: Barbara

Leave a Reply