(Olvasd magyarul) Lássunk világot: miért fontos gyerek(ek)kel utazni?

Sorry, this entry is only available in Hungarian.

4 thoughts on “(Olvasd magyarul) Lássunk világot: miért fontos gyerek(ek)kel utazni?

  1. Kedves Barbara!
    Nem szoktam hozzászólni a blogodhoz, csak szépen csendben olvasgatom… de ehhez a poszthoz muszáj volt pár sort írnom.
    Bár mi csak “kiscsaládosok” vagyunk (2 gyerkőccel), de a nyaralás tervezése minden évben – illetve megelőző évben – már decemberben elkezdődik, mert minden évben összehozunk egy nagy családi nyaralást a testvéreimmel illetve anyukámékkal, egyre bővülő létszámban. Jelenleg 13 főt számlál a társaság, de további bővülésre még van esély.
    Jellemzően sokszobás nyaralót szoktunk bérelni (persze ez sem egyszerű, főleg a felnövekvő gyerekek igényeit is figyelembe véve, már nem annyira akarnak az ősökkel egy légtérben aludni például), de eddig még mindig sikerült, idén lesz az 5. közös nyaralásunk.
    A reggelit általában önellátással oldjuk meg, napközben kirándulás, strandolás során csak vmi arra jellemzőt szoktunk enni, és esténként étteremben vacsorázunk. Igaz, költségesebb ez a megoldás, de fel szoktuk osztani egymás közt a vacsorákat, és mindenki 1-1 nap fizeti az egész társaságét. Illetve egy este (általában az utolsó este) grillezünk vagy főzünk vmit bográcsban.
    Bocsánat, kicsit hosszúra nyúlt… szép estét neked! Ági

    1. Kedves Ági!
      Köszönöm szépen, hogy benéztél hozzám és most a csendes olvasás helyett megosztottad velem a gondolataidat.
      Ez egy szuper ötlet, amit leírsz. Nálunk a szűk, nagyon szűk család 20 fő, ami ugyebár nem kevés. Én egy olyan ember vagyok, aki nyaraláskor nem szeret alkalmazkodni senkihez, még a szüleihez se. Mert akárhogy is nézzük ekkora “tömegben” már elkerülhetetlen az alkalmazkodás. Nekem nagyon fontos a pihenés és a gyerekeimre való koncentrálás a nyaralás alatt, ezért nem szoktunk osztozni senkivel. Év közben kevés idő jut rájuk és ilyenkor szeretnék velük lenni minél többet és nem bandáztatni őket.
      Mindenkinek más jön be, másképp tudja az akkumlátorát feltölteni. Mi magunkban szeretünk nyaralni, aminek megvannak a hátrányai, de ez van.
      Ettől függetlenül szoktunk nagycsaládos összejöveteleket is szervezni, de azért azok másról szólnak. Legalábbis nálunk. Olyankor nincs pihenés, közösségi élet az van, de nyugalom, az nem nagyon… még nyomokban sem. 🙂
      Remélem, hogy máskor is benézel hozzám.
      Üdv: Barbara

  2. Nekem a vége érintette meg igazán a szívem…hogy együtt vagyunk,nem kell rohanni a feladatok után,nem kell sietni vacsiznifürödnialudni és akkor végre “megláthatjuk a gyerekeink igazi arcát”, úgy lehetünk együtt,ahogy valóban kell:) Ezt jó volt olvasni. Nekem még kicsik a gyerekek, azért már vannak érdekes,megérintő témák, de alig várom az ilyen estéket, amikor a nagy kérdések is felcsendülnek majd.

    1. Szia Enikő!
      Örülök, hogy benéztél hozzám a blogra és tetszett, amit olvastál.
      Minden életszakasznak megvannak a maga szépségei és kihívásai. Én néha vágyom azt a kisgyerekes, bújós napokat, amelyekben régen részem volt és ma már nincs, de tény, hogy ez is nagyon jó, amikor már olyan nagyok, hogy igazi beszélgetést lehet folytatni velük.
      Sok örömet a gyerekekhez és máskor is nézz vissza hozzám.
      Barbara

Leave a Reply