7 ok, amiért könnyebb egy kamasszal, mint egy totyogóval

Rájöttem, hogy néha határozottan könnyebb egy kamasszal, mint egy totyogóval.

kamasszal könnyebb

 

Sokszor panaszkodtam már, hogy mennyivel nehezebb az életem most, hogy már van másfél kamaszom. A fél az Nagylány, mert ő még csak most lép rá a kamaszkor rögös útjára. Hogy kinek rögösebb, az most nem számít. Visszatérve a címben tett megállapításra, soha nem gondoltam, hogy egy ilyen kijelentés valaha is el fogja hagyni a számat. Pedig most megtörtént. És már megint egy vadidegennek köszönhetem, aki szinte a zsigereimbe lát…, na és persze nagyon kifejezően rajzol.

Szokás azt mondani, hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. És – most hogy vannak már nagy(obb) gyerekeim – ezt csak alátámasztani tudom, de mégis néha az az érzésem, hogy kamasszal (mi több, kamaszokkal!) élni alkalomadtán könnyebb, mint egy nagyon is határozott elképzelésekkel bíró, de a képességeivel még nem teljesen tisztában lévő, két lábon járó erőszakszervezettel.

Miért is?

1. Egy togyogóval szemben egy kamasz étkezési szokásaiban a célba dobálás már nem számottevő tényező, ha mégis sor kerül rá valamilyen ismertelen okból kifolyólag, akkor viszont a legritkább esetben téveszti el a célt, de legalább nem kell az egész konyhát kifesteni feltakarítani.

 

kamasszal könnyebb

 

2. Amíg egy szeparációs szorongásban szenvedő totyogó nem tud meglenni egymagában és már egy fél méteres távolságot is úgy él meg, mintha a drága, jó szülőanyja az Antarktiszra költözött volna és örök magányra ítélte volna, úgy a kamaszkorú leszármazott akkor érzi magát a legjobban, ha legalább fél kilométer távolság van közte és a felmenői között. És ez a távlat néha az utóbbiakat is boldoggá teszi…

 

kamasszal könnyebb

 

 

3. Egy kamasz soha nem fog kínos helyzetbe hozni vásárlás közben, mert egyrészt esze ágában sincs, hogy elkísérjen, másrészt tisztában van a gravitációs törvényekkel, azaz, ami le tud esni, az le is esik, főleg, ha a kelleténél többször, ész nélkül rángatják, húzkodják.

 

kamasszal könnyebb

 

4. Amíg egy totyogó kedvenc plüssének elvesztése majdnem egyenlő a világ végével, addig egy kamasz talán azt se venné észre, ha egyszer a fejét hagyná el valahol, s amíg ez bekövetkezik, addig viszont napi szinten veszíti el a ceruzáit, tolltartóját, körzőjét, ruhadarabjait, és ez semmiféle drámai hatással nincs… rá (és ha jót akarok magamnak, akkor jobb, ha rám sem).

 

kamasszal könnyebb

 

5. A kamasz gyerek okozta álmatlan éjszakák annyiban nyújtanak más élményt a totyogóval közös ágyban eltöltött órákkal szemben, hogy ez utóbbi esetben a lelki gyötrelem mellé fizikai fájdalom is párosul az ágy szélének keménységéből fakadóan. Öröm az ürömben, hogy Férj ágynyugalmát egyik esemény sem rendíti meg.

 

kamasszal könnyebb

 

6.  A kamaszlábról lekerülő büdös zoknik csak – időben és térben is – korlátozott mennyiségű levegőt képesek átitatni az “illatukkal” – ráadásul aránylag könnyű megszabadulni tőlük, ha sikerül rávenni a tulajdonost, hogy egy légmentesen záródó zacskóban juttassa el a szennyeskosárig -, egy örökmozgó totyogó teli pelusának illatanyaga viszont hatványozottan gyorsabban és szélesebb körben képes terjedni.

 

kamasszal könnyebb

 

7. Amíg egy kamasz a nem-szeretem ételeket szimplán félretolja a tányérjáról és apró élccel a hangjában megjegyzi, hogy a szomszéd Pistike anyja sokkal jobban főz, addig egy totyogó ennél sokkal látványosabb és szó szerint kézzel mosható fogható módját választja, hogy a tudtodra adja: utálja, amit főztél.

 

kamasszal könnyebb

 

A zseniális illusztrációk megalkotója: Nathalie Jomard.

Hozzászólás